A technikus a jövő mérnöke?

Az utóbbi években a magyar munkaerőpiacon egyre égetőbbé vált a mérnökhiány, ami arra késztette a vállalatokat, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak egy eddig kevésbé hangsúlyos, ám rendkívül értékes szakmai csoportra: a technikusokra és a magasan képzett szakmunkásokra. Az ipari automatizálás és a digitalizáció térnyerésével ezek a szakemberek kulcsszerepet töltenek be a modern ipar működésében, hiszen nemcsak a hagyományos gyártástechnológiai feladatokat látják el, hanem komoly informatikai és automatizálási ismeretekkel is rendelkeznek. Különösen az akkumulátoripari beruházások területén nő a technikusok iránti kereslet, mivel a folyamatos technológiai fejlődés és a precíziós ipari folyamatok egyre inkább rájuk támaszkodnak. Szeged és környéke kiemelt szerepet játszik ebben a folyamatban, hiszen a város ipari parkjai, fejlesztési projektjei és egyetemi háttere kiváló lehetőséget kínál a szakemberek számára, miközben a nemzetközi befektetők is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a térség iránt.

Elegendő a szakmunkások száma Szegeden és környékén, hogy betöltsék a várható munkaerőigényt?

Az utóbbi években Szegeden és környékén jelentősen megnőtt a szakmunkások iránti kereslet, különösen a fizikai munkakörökben. Az újonnan betelepülő nagy cégek további nyomást gyakorolhatnak a munkaerőpiacra, ami még inkább kiélezheti a szakmunkáshiányt. Kiemelt fontosságúvá válik a régión belüli és az országos mobilitás is. Ahogy azt korábban már Győr esetében is láthattuk, és most Debrecenben is megfigyelhetjük, az ilyen jellegű ipari beruházások nagy számban vonzzák a térségbe költözőket, ami némiképp enyhítheti majd ezt a fajta nyomást.

Hogyan és milyen eszközökkel lehet megtalálni és megszólítani a szakmunkás réteget?

A szakmunkáshiány miatt a toborzási folyamatok hatékonysága kiemelten fontossá válik. Azok a vállalatok, amelyek gyorsabban és nagyobb számban tudnak minőségi jelölteket elérni, valamint rugalmasan alkalmazkodnak a munkavállalók változó igényeihez, jelentős piaci előnyre tehetnek szert.
A fizikai toborzás már nem kezelhető egyetlen kategóriaként. Teljesen eltérő bevonzási és elérési módszereket, valamint stratégiákat kell alkalmaznunk egy betanított operátori pozíció és egy villanyszerelői állás esetében, ez utóbbinál akár fejvadász módszerek alkalmazása is szükségessé válhat, amely már sokkal inkább hasonlít a szellemi pozíciók toborzásához. Azok a vállalatok, amelyek ezt felismerik, és mind a toborzás, mind a kiválasztás során alkalmazzák, sikeresebben tudják majd felvenni és megtartani a képzett munkaerőt.

Miért váltanak? Mi az ami számukra egy munkahelyváltás során esszenciális?

Nem meglepő módon továbbra is a bérezés az elsődleges döntési tényező a váltás során. Azonban elmondható, hogy nemcsak az őket célzó toborzási módszerekben történt eltolódás a szellemi pozíciók irányába, hanem az őket mozgató motivációs tényezők körében is. Mivel hiányszakmákról beszélünk, ezért az a helyzet áll fenn, hogy egy minőségi jelölt hasonló ajánlatok esetén főként olyan tényezők mentén dönt, mint: work-life balance – értelmezhető mindez az adott műszakrendre, munkahelytől való távolságra, ami a napi bejárás hosszában mutatkozik meg, de prioritásként mutatkozik meg a szakmai fejlődési lehetőségek megléte, vagy hogy milyen széles körű és mennyire fejlett technológiával dolgozhat a munkavállaló az adott pozícióban, milyen az adott csapat szervezeti felépítése, előre tud-e majd közép- és hosszú távon lépni.
Az újonnan ide települő cégek brand ismertsége, az újdonság varázsa miatt rövid távon előnyhöz juthatnak majd ezek a vállalatok, ám ennek a fenntartása komoly feladat, hiszen a rosszul kialakított folyamatok vagy a gyártás kezdeti időszakában előforduló nehézségek ezt attitűdöt hamar az ellenkezőjére tudják fordítani.

Hogyan készülhetnek fel a vállalatok?

A kereslet és kínálat közötti egyensúly elérése érdekében a cégeknek tudatos stratégiára lesz szükségük. Fontosak a szakképzések és duális programok, egyre több vállalat fordít figyelmet arra, hogy saját belső képzési rendszert alakítson ki, amelyben az előre meghatározott készségeket fejlesztik a technikusokban. Nagy szerepe van az oktatási intézményekkel való kapcsolattartásnak, az ipari szektor és a felsőoktatási intézmények egyre szorosabb együttműködésének. A bérek és karrierlehetőségek, a technikusi pálya vonzóvá tétele a fiatalok számára még mindig kulcsfeladat a cégek számára, valamint a technikai fejlesztések és innovációk bevezetése is. A legmodernebb eszközök, digitális platformok és automatizálási rendszerek alkalmazása elengedhetetlen, hogy a technikusok naprakész tudással dolgozhassanak és motiváltak legyenek.

Konklúzió

A technikusok iránti kereslet folyamatos növekedése azt mutatja, hogy ez a foglalkoztatási terület egyre nagyobb szerepet kap a modern ipari folyamatokban. A vállalatok és az oktatási intézmények közös munkájával lehetőség nyílik arra, hogy a piac megfelelő számban és minőségben képezzen ki technikusokat, akik a jövő iparának alappillérei lehetnek. De vajon mindez elegendő lesz-e, ha az utánpótlásról beszélünk? Milyen eszközök, módszerek vonhatóak be a folyamatokba, hogy adott esetben egy termelés folytonosságát ne veszélyeztesse a szakemberhiány?

A témáról a szegedi HR Festen megrendezett kerekasztal-beszélgetésünkön mélyebbre ásunk Gáspár Gergely – a Gi Group Holding Business Development Managere – által vezetett szekciónkban. Beszélgetőpartnerei Kaposvári Anna, Head of HR a CLAAS Hungária képviseletében, valamint Herbály Péter, Vice President of Continental Europe Sales a TRIGO Group oldaláról. A beszélgetés során az ipari digitalizáció, az automatizáció és a technikusok, szakmunkások szerepének növekedése kerül terítékre, gyakorlati megoldásokkal és iparági tapasztalatokkal.

Blázsovics Balázs